Losinjt, és Crest egy szigetnek teremtették. Azonban a római korban, a hajózás megkönnyítése érdekében, egy csatornával szétválasztották őket, így létrejött Cres, amely még a szétválasztás után is Horvátország legnagyobb szigetének számít, és a 75 km2 területű, 33 km hosszú, 112,7 km-es partvonallal rendelkező Losinj, amely az Adria 11. legnagyobb szigete lett. Crest Losinjal egy híd köti össze, illetve Cresből, és más horvátországi kikötőkből hajójáratok is közlekednek a szigetre. Cresen kívül, Susak szigete is igen közel található Losinjhoz, mindössze 7 km-re. Így Losinj meglátogatásakor akár három horvát szigeten is nyaralhatunk, mindenféle nehézség, és hosszú utazások nélkül. A sziget legmagasabb pontjainak az 588 méteres Televrin, amelyet Osorscicának is hívnak, és az 557 méter magas Sv. Nikola számítanak. A két hegy lábánál Nerezine, és Sveti Jakov fekszik. Losinj éghajlata kellemesen enyhe, vegetációjára pedig az örökzöldek jellemzőek. A Losinj környéki vízekben gyakori vendégek a delfinek, Losinjban még rezervátum is működik számukra. A Kvarner-öbölben található sziget rendkívül népszerű az olasz, és a horvát turisták körében, akik augusztusban szinte megszállják a várost, ezért érdemes előre foglalni szállást, és lehetőleg júniusban, vagy júliusban ide látogatni.

A legtöbb horvát szigethez hasonlóan, Losinj is az ókor óta lakott. A római korban Apsollusnak hívták, a sziget néhány helyén római villák romjai is felfedezhetők. A 18-19. században Velence része volt a sziget, majd az Osztrák-Magyar Monarchiához került. A Monarchia felbomlása után 1943-ig Olaszország része volt, 1945-ben, pedig a losinjiak tiltakozása ellenére Jugoszláviához csatolták. Horvátország függetlensége óta az ország része.

(FORRÁS:utazas-nyaralas.info)

Losinj is része a Cres-Losinj szigetcsoportnak, amelynek további tagjai a Cres és a Losinj szigetek körül található miniszigetek: Susak, Unije, Ilovnik és számos lakatlan sziget. Losinj a 11. legnagyobb horvát sziget. Területe 75 km2, partvonalának hossza 112 km, 33 km hosszú, szélessége északon 5 km, míg Mali Losinjnál a legkeskenyebb 0,25 km vagyis csupán 250 méter „széles”. Legmagasabb pontja a 588 méter magas Osoršćica. Losinj ugyan ötöde Cres szigetnek, de lakossága két és félszerese, 8200 lakosa van. A legfontosabb megélhetési forrás a turizmus.

Losinj éghajlata mérsékelten meleg. Nyári átlaghőmérséklete 24 fok, a téli 7 fok. A legmelegebb hónap a július. Tengerhőmérséklet június közepétől szeptember végéig több mint 20 fok ami kellemes a strandoláshoz és a vízi sportokhoz. Napsütéses órák száma 2600, vagyis átlagosan egy nap 7 órát süt a nap. Kedvező klímája miatt hivatalos gyógyhely.

Losinj növényvilága rendkívül gazdag, több mint 1000 fajta növény él a szigeten, ebből 230 fajta gyógynövény és 80 féle egzotikus növény, amit a hajósok hoztak a világ minden tájáról. A legszebb hónap a március és a május amikor a langyos, meleg időben a legtöbb növény virágzik és a gyógynövények aromássá teszik a levegőt. Losinj állatvilága is gazdag. Emlősök közül megtalálható a nyúl, a nyest, a dámvad és a muflon. Gekkók is élnek a Losinj szigeten, de szigorúan védettek. Kígyók közül mérges kígyók nem találhatók a szigeten. Ami a tengert illeti, Losinj közeli vizekben 95 halfajta és 71 különböző rák, csiga és kagyló található.

A Cres-Losinj szigetegyüttes első lakott települése Lubenice volt. A szigetek irányítása az egyházi központból Osor városából történt. A rómaiak Apsorrus-ként ismerték Losinjt a Cres és Losinj szigetegyüttest pedig Apsirtides-ként. A római időkben kiásták a Losinj és Cres közötti természetes földgátat Orosnál és egy tengeri átjárót építettek, mivel az eredeti földgát a Dalmáciából Velencébe tartó borostyánkő útvonal kellős közepén volt.

Losinj a XIII. századig gyakorlatilag laktalannak mondható. Az első írásos emlékek 1280-ból származnak. Eleinte Losinj sziget központi települése Veli Losinj (Nagy Losinj) volt, az idő haladtával azonban Mail Losinj (Kis Losinj) túlnőtte Veli Losinjt és a sziget irányítása is átkerült Mali Losinjba. 1384-ben szerződést kötöttek a losinjiak az akkori kormányzó várossal a Cres szigeti Osorral, hogy Losinj saját irányítási hatáskört akar. Így került Losinj sziget irányítása Mali Losinjba.

A XVIII. és XIX. században a Velencei Birodalom fennhatósága alá került Losinj. Ebben a két évszázadban a kereskedelem és a hajógyártás fejlõdött leginkább. A Velencei Birodalom bukása után osztrák tartomány lett a sziget.

Az osztrák, pontosabban az osztrák-magyar monarchia idején virágzásnak indult Losinj. Hat hajógyár épült Mali Losinjban, Trieszt után a második legnagyobb kikötő lett az Adrián és egyben az osztrák-magyar haditengerészet egyik központja lett.

Az osztrákok érkezésével a turizmus is beindul. Az első turisták gyógyulni jöttek ide. Az első szálloda 1887-ben épült. 1892-ben az osztrák-magyar egészségügyi minisztérium gyógyhellyé nyilvánította Mali Losinjt. Losnj vált az egyik legkedveltebb nyaralási úticéllá az osztrák-magyar nemesség körében. Számos díszes villa és szálloda épült ebben az időben, hogy kiszolgálja az osztrák és a magyar nemeseket. 1905-ben a Cikat öbölben is szállodák épültek.

1919-ben a nagyszámú olasz lakos miatt Olaszországhoz csatolták. A második világháború után az új szocialista állam Jugoszlávia része lett Losinj (is). Az olasz lakosság nem akarta a szocialista életet ezért visszaköltözött Olaszországba. Jugoszlávia bukásával a kiköltözött olasz lakosság visszaköltözött Losinjba. Ma az olasz a sziget második nyelve.

(FORRÁS:HORVATORSZAGINFO.ORG)

  • Üdülés  Losinj, Horvátország- körülbelül Losinj - Kép 1
  • Üdülés  Losinj, Horvátország- körülbelül Losinj - Kép 2